A Civil Support Nonprofit Kft. két éve tevékenykedik annak érdekében, hogy a társadalmi szervezeteket, civileket elindítsa a fenntarthatóság, a stratégiában gondolkodás, a láthatóság, az együttműködések, röviden: a profizmus irányába. Amellett, hogy innovációra hív, a Civil Support maga is innovátor kíván lenni, és saját fejlesztésű szolgáltatásaival szeretné alaposan felülírni azokat a kategóriákat, ahogy civilekről, társadalmi ügyekről, szektorok közötti együttműködésről gondolkodunk. Lévai Gáborral, a Civil Support ügyvezetőjével Nyári Juli készített interjút.
Civileknek szolgáltattok – honnan az ötlet, mi a tevékenység?
Hét évig vezettem egy szakmai szövetséget, ahol az volt a dolgom, hogy piaci versenytársak között megtaláljuk az együttműködés lehetőségét. Innen indul az a gondolat, hogy amikor közösségek elkezdenek együttműködésben gondolkozni, az valami jót eredményez a világban. Ez a 7 év tapasztalat megmutatta azt is, hogy általában a társadalmi szervezeteknél nagyon sok olyan tudás hiányzik, amit máshonnan, a forprofit szférából lehetne megszerezni. Ezzel a gondolattal alapítottuk a CS-t, hogy ezt a tudást, amely a forprofit területen megvan, hasznosítsuk a civil szervezetek fejlesztésére.
A közvéleményben talán nem is kell ennek a két tudásnak a civil szervezeteknél összeérnie.
Elmúlt már az a világ, amikor a civil szervezetek állami forrásokból, pályázatokból fenn tudják tartani magukat. Ugyanazokért az erőforrásokért küzdenek, mint a vállalatok: meg kell vásárolniuk ezeket, és cserébe valamilyen szolgáltatást kell nyújtaniuk. Célszerű tehát ugyanúgy gondolkozniuk, mint egy jól működő vállalkozásnak: mire van szükségem? Mit tudok ezért cserébe adni? Hogyan tudom ezt a leghatékonyabban működtetni?
Ettől a gondolatiságtól nagyon messze vannak a civilek. De mennyire messze? Volt erről valamilyen felmérés?
Felmérésünk nem volt, az egészet egy kísérletnek fogtuk fel. Úgy kommunikáltunk, mintha forprofit vállalat lennénk, akik profi szolgáltatásokat nyújtanak olyanoknak, akik ezt megveszik, és kíváncsiak voltunk, hogy mennyire vevő erre a potenciális célcsoport. Az elmúlt két évben negyvenvalahány civil szervezettel dolgoztunk együtt rövid vagy hosszabb távon, és azt tapasztaltuk, hogy ezeknél a szervezeteknél sikerült ezeket a gondolatokat elültetni a fejekben.
Volt olyan, hogy valakiben felkeltettük az igényt, hogy "jé, ezt így is lehetne csinálni, ekkora perspektíva lenne ebben az ügyben, amit képviselek?…" Volt, aki eleve konkrét igényekkel fordult hozzánk, és volt, aki megkeresett minket, és utána nem dolgoztunk együtt, mert nem volt még kellőképpen érett a helyzet, nem voltak meg a konkrétumok, ami alapján elindulhattunk volna.
Konkretizáljuk egy kicsit. Melyek azok az adottságok, képességek, amelyek hiányoznak, amivel nem rendelkeznek a civil szervezetek?
Az elmúlt fél évben interjúkat készítettünk vállalati vezetőkkel, akiknek van kapcsolata civil szervezetekkel, a társadalmi felelősségvállalás területén dolgoznak. Az ő véleményük szerint, amely egybevág a mi tapasztalatainkkal, leginkább a menedzsmentképességek, a kommunikáció - a kifelé való megjelenés és a történet jó elmondásának képessége - illetve a projektek eredményes kivitelezőképessége hiányzik.
Nem sérül a képviselt társadalmi ügy, ha a civilek a piac felé fordulnak, még ha ez egy idézőjeles piac is?
A civilek mindenképpen a piacon vannak. Ez nem változás, de érdemes rácsodálkozni. Ha ingyen nyújtanak szolgáltatást egy nehéz sorsú gyereknek, akkor is meg kell győzni a szülőket, hogy nyújthassák ezt a szolgáltatást. Vagy ha valaki alkoholistákkal dolgozik, és az államtól kap erre fedezetet, de az nem elég, akkor a különbözetet ma is elő kell teremtenie valahonnan. Talán csak az az újdonság abban, amit mi mondunk, hogy ez nem kizárólag adomány lehet, hanem talán meg lehet fogalmazni azt az ügyet úgy, hogy azért valaki szívesen adjon pénzt, vagy kapjon érte akár cserébe valamilyen ellenértéket is.
Értik-e egymást a civilek és a vállalati szektor?
A rövid válasz az, hogy kevésbé. A hosszabb az, hogy a vállalatok közt a társadalmi felelősségvállalásban élenjáróknál az üzleti stratégiából következik az, hogy milyen területtel foglalkoznak, és komoly rendszereket működtetnek arra, hogy megtalálják az ezeken a területeken működő civil szervezeteket. Az átlagmagyar vállalat azért nem így működik, inkább ad hoc támogatási döntéseket hoz valamilyen egyéni vagy szervezeti preferenciák mentén, és utána nem hosszútávon gondolkozik, hanem max. a projektet követi végig. Hiányzik az is, hogy ez jól látható legyen, és azáltal is kifejtse hatását a társadalomra, hogy példát mutat. Mondhatjuk, hogy sok erőforrás elpazarlódik.
A másik fontos dolog, hogy a civil szervezetek többsége forráshiányos, és az elmúlt években még inkább ebbe az állapotba került. Nagyon fókuszál arra, hogy ma és holnap legyen pénze a működésre. Így nehéz stratégiában gondolkozni, és hosszútávú együttműködéséket kifejleszteni. Biztos, hogy mindkét félnek szüksége lenne valamilyen fejlesztésre ezen a területen.
Van egyfajta generációváltás a civileknél. Társadalmi ügy mentén szerveződnek, de vállalkozói szemlélettel. Társadalmi vállalkozások mennyire férnek bele a profilotokba?
Abszolút beleférnek, legszívesebben főleg társadalmi vállalkozókkal dolgoznánk, illetve azt szeretnénk, hogy minél több civil szervezet találja meg a vállalkozói oldalát, és kezdjen el úgy működni, mint egy vállalkozás. Azt tapasztaljuk, hogy azok a szervezetek, amelyek most indulnak, szinte kizárólag így gondolkoznak. Nem arra alapoznak, hogy majd az államtól vagy adományozótól kapnak pénzt és azt elhasználják, hanem eleve saját szolgáltatásokat próbálnak kifejleszteni.
Kikkel dolgoztok együtt?
Azt hiszem, hogy mindenkivel együttműködünk, akivel összekapcsolódtunk valamilyen projekt kapcsán. Jelen kampányt a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökséggel együtt folytatjuk. Fontos partnerünk az Ashoka International, ill. magyarországi szervezetük, és több szakmai szövetség az ügyfelünk és együttműködő partnerünk is: a Hungarian Business Leaders Forum, a Magyar Adományozói Fórum, az Üzleti Fenntarthatósági Tanács, vagy az Outsourcing Szövetség. A MagNet Bank is fontos partnerünk, akikkel együtt szervezünk különféle közösségfejlesztő összejöveteleket.
Innovációkat teremtetek, létre akartok hozni egy olyan eszközparkot, amellyel valóban társadalmi ügyeket tudtok szolgálni.
Mi magunk is társadalmi innovátorként tekintünk magukra. Ennek egyik olvasata, hogy meglevő eszközöket új módon összekapcsolva hatékonyabbá tesszük a működtetésüket. Ha civil szervezeteket szeretnénk fejleszteni és egy erőforrásszegény környezetben jobb működésre sarkallni, a legolcsóbb megoldás, ha a szellemi kapacitásaikat tanítjuk meg jobban használni, és a meglévő eszközeikből tudnak jobb dolgokat előállítani.
Éppen ez a társadalmi innováció, hogy egy társadalmi kérdést új módon megközelítve új megoldásokat hozunk, amelyek új lehetőségekhez juttatják az abban az ügyben érintetteket.
Hogyan találjátok meg az ügyfeleiteket? Jönnek az emberek vagy "vadásztok" olyanokat, akik társadalmi innovációban érintettek?
Jönnek, de vadászunk is, keressük, kutatjuk azokat az embereket, akikben benne lappang az innovátor. Azt gondoljuk, hogy mindenkiben benne van ez, ha valaki társadalmi üggyel elkezd foglalkozni, az önmagában innováció. Ezt a képességét szeretnénk fejleszteni, olyan gondolatokhoz, plusz tudáshoz juttatni, amelyek serkentik őt abban, hogy a saját ügyében még jobb megoldást találjon.
